Evangélium minden nap

2011. február 27. – Évközi 8. vasárnap

admin — Sun, 27 Feb 2011 17:22:16 +0000

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Senki sem
szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti,
vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem
szolgálhattok az Istennek is, a mammonnak is. Ezért azt mondom nektek:
ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem
testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a
test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és
magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem
értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja
életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért
aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig
nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége
teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot,
amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten,
akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok
hát, hogy Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mibe öltözzünk?! Ezeket a
pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre
szükségetek van. Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát
keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a
holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga
baja.”
Mt 6,24-34

Elmélkedés:
A gondviselés eszközei vagyunk
Egykori hittanos tanítványom, akit szokásunknak megfelelően és igazi
nevének elhallgatása miatt nevezzünk most is Eszternek, hívott fel
telefonon a napokban, hogy elmondja: megszületett második gyermeke. A
nagyobbik gyermek másfél év körüli, s most alig 4 hete született a
kisebb. Minden családban nagy öröm egy újszülött érkezése és a kismamák
mindig sugárzó arccal osztják meg ezt az örömhírt másokkal. De ahogyan
Eszter elmondta a jó hírt, valahogy éreztem a hangján, hogy nem igazán
felhőtlen a boldogsága, valami nincs rendjén. Mindjárt meg is
kérdeztem, hogy ugye egészséges a kisbaba, s örültem, amikor azt
válaszolta, hogy hála Istennek minden rendben van, mindketten
egészségesek. Hirtelen elhallgatott, majd egy kis csend után elárulta,
hogy más a baj. Sírástól elcsukló hangon mondta, hogy a férje nem
sokkal a szülés előtt elköltözött otthonról, elhagyta a családot.
Újszülött gyermekét meg sem nézte, s hiába próbálják kérni, hogy jöjjön
haza, ő hallani sem akar erről. A fiatal anyuka kétségbeesetten sírt a
telefonban, mert kilátástalannak látja jövőjüket. Ki fog gondoskodni a
családról? Ki vesz majd ruhákat a picinek? Bevallom, elérzékenyülve
hallgattam szavait, és azzal próbáltam bátorítani, hogy az ég madarait
tápláló Isten majd az ő számukra is gondoskodik táplálékról és a mező
liliomait csodálatosan öltöztető Isten a kicsi gyermekek számára is
gondoskodik ruhákról.
A gondoskodó Istenről, az isteni gondviselésről hallottunk a mai
evangéliumban. Jézus a természetet hozza fel példaként: az ég madarait
és a mezők virágait. Távol áll tőlük az emberre jellemző
aggodalmaskodás, mégis szabadon szállhatnak az égben, virágozhatnak a
mezőn. Mi, emberek pedig szüntelenül aggódunk a holnap, a holnapután és
a jövő miatt. Az emberek egy része próbálja magát bebiztosítani a
jövőre, mert attól fél, hogy a később szerényebbek lesznek a
lehetőségei. Érthető az ő gondolkodásuk, ők előre gondoskodnak
magukról, mert úgy érzik, hogy senki másra nem számíthatnak. Emellett
sokan a véletlenben, a sorsban hisznek, s úgy vélik, hogy teljesen
felesleges mindenféle előrelátó takarékoskodás, mert egyáltalán nem
rajtunk múlik, hogy miként és meddig élünk. Ők nem bíznak sem magukban,
sem Istenben, hanem rábízzák magukat a vak véletlenre. Ezen nézetekkel
szemben a keresztény ember Isten jóságára és szeretetére bízza önmagát,
hisz abban, hogy Isten megad számára mindent, ami a földi élete során
szükséges, de legfőképpen megadja számára mindazt a kegyelmi
segítséget, ami az örök üdvösséghez szükséges. Ezt nevezzük isteni
gondviselésnek, illetve a gondviselésben való hitnek.
Talán sokan azt gondolják, hogy az isteni gondviselés egy szent szöveg
az Egyház és a papok részéről, vagy úgy vélik, hogy mindez egy
megfoghatatlan vigasztalás az olyan emberek számára, akik nehéz
helyzetbe kerültek. Én azonban úgy érzem, hogy ez egyáltalán nem igaz.
Az isteni gondviselés, az Isten gondoskodó szeretete igenis
megtapasztalható számunkra. Hiszek abban, hogy bármelyikünk észreveheti
saját életében. Visszatérve a fiatal édesanya szomorú példájához, én
hiszek abban, hogy a jó Isten meg fogja őket segíteni. Mert ha Jézus
szavai szerint a mennyei Atyának gondja van az ég madaraira és a rétek
virágaira, akkor biztosan nem feledkezik meg egyetlen bajba került
emberről sem, köztük Eszterről meg két kicsiny gyermekéről sem. Nem
tudom, hogy milyen módon, milyen formában, mikor fog nekik segíteni a
jó Isten, mert az én emberi gondolataim bizony nagyon kevesek az Ő
nagyszerű terveihez és cselekedeteihez képest, de szilárdan hiszem,
hogy meg fogják tapasztalni Isten jóságát. És hiszek abban is, hogy
Isten sokszor éppen minket, embereket használ fel ahhoz, hogy a
bajbajutottak megkapják a kellő segítséget és érezzék, hogy nincsenek
magukra hagyatva. Igen, hiszek abban, hogy mindannyian az isteni
gondviselés eszközei vagyunk!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Gondviselés Anyja, Mária, hozzád fohászkodom minden édesanyáért, akiket
elhagytak, s akik egyedül hordozzák a gyermeknevelés keresztjét. Add
nekik jóságod, szereteted és erőd, hogy gyermekeik felé úgy tudják
sugározni a szeretet, miként te szeretted fiadat, Jézust. Gondviselő
jóságodban minden édesanya és gyermek lássa meg az isteni gondviselés
nagyságát!

2011. február 26. – Szombat 2011. február 26. – Szombat

admin — Sun, 27 Feb 2011 17:21:22 +0000

Abban az időben: Kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk a
kezét. A tanítványok azonban elutasították őket. Amikor Jézus meglátta
ezt, megharagudott, és ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a
gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy
gyermek, nem megy be oda.” Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét
rájuk téve, megáldotta őket.
Mk 10,13-16

Elmélkedés:
Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket – mondja Jézus az apostoloknak,
akik távol akarták tartani Mesterüktől a gyermekeket, aztán hozzáteszi,
hogy ilyeneké az Isten országa.
A történet tehát egyrészt azt tanítja, hogy Jézusnak a legkisebbek
számára is van mondanivalója és nekik is felkínálja barátságát,
másrészt az Isten országát keresők számára ad pontos útmutatást. A
mindent ajándékként elfogadó gyermeki lelkülettel ismerhetjük fel Isten
országát. A hatalomra vagy a rangra való törekvés viszont könnyen
elválaszthat tőle.
A történetet azonban félreérti, aki azt gondolja, hogy a lelki életben
megállhatunk valamiféle gyermekes szinten és nem kell tovább haladnunk
és fejlődnünk. A mai rész folytatása ugyanis a gazdag ifjúval
folytatott párbeszéd (ez lesz a hétfői evangélium), amelyből kiderül
majd, hogy az ifjú gyermekkorától minden törvényt megtartott, de
Jézusnak ez nem elég, hanem a tökéletességre való törekvést állítja elé
megvalósítandó célként. Ezen az úton kell nekünk is állandóan előbbre
haladni.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Szeretlek Jézusom imádásra méltó Arca! Imádlak és szeretlek Téged
lelkem minden erejével. Alázattal kérlek, hogy Isten képét állítsd
helyre bennem. Tiszta szívet teremts bennem, Istenem! Ne vess el engem
színed elől! Minden Általad történjék bennem, Érted, ó Jézusom, a Te
dicsőségedre, Irántad való szeretetből.

________________________________
\
Aktuális:
Kedves Barátaim!
az e-vangélium lista tagjai rendkívül nagy mértékben kivették részüket
a tavalyi esztendőben a borsodi árvizek és a devecseri vörösiszap
áradat károsultjainak megsegítésében. A karitatív munka szervezése után
most visszatérek ahhoz, amihez talán jobban értek, az evangélium
hirdetéséhez. E területen ugyan katasztrófa nincs, de nagy kihívást
jelent, hogy eljuttassuk Jézus örömhírét az emberekhez.
Most a gyermekeket és a fiatalokat céloztam meg. Alapítottam egy
havilapot, egy újságot, amely 2011. áprilistól fog megjelenni és azt a
célt szolgálja, hogy a gyerekek és a fiatalok kézbe kaphassák az
evangéliumot és megszeressék a szentmisét. Az újság címe: Élő Kenyér.
Jézus az Élő Kenyér, akivel a szentmisében találkozunk. Létezett
korábban hasonló kiadvány (Adoremus Junior), de nagy katolikus kiadónk
anyagi okokra való hivatkozással megszüntette. Döntésüket megértem, de
úgy érzem, hogy a kiadó esetleges veszteségénél sokkal nagyobb az a
lelki veszteség, amit a kiadvány hiánya eredményez a gyermekeknél.
Úgy gondoltam, hogy segítőtársakat gyűjtök és belevágok, mert szükség
van arra, hogy a gyerekek és a fiatalok találkozzanak az örömhírrel. A
korábbi újsághoz képest számos újdonság lesz. Külön részek szólnak majd
a minisztránsoknak és most, a Család évében a családoknak is nagy
figyelmet szentelünk. Lesznek riportok például atyákkal és hitük
szerint élő családokkal, valamint fiatalokkal. Emellett a
hivatásgondozás is előtérbe kerül. Újdonság továbbá, hogy honlap is
készül az újsághoz, amelyen internetes játék indul sok-sok
nyereménnyel. A részvétel természetesen ingyenes. A játék indulásáról
időben tájékoztatást küldök Önnek és az e-vangélium lista tagjainak. (A
játék nyereményeihez szponzorok jelentkezhetnek. A támogatók nevét vagy
cég esetén logóját külön oldalon fogjuk megjeleníteni.)
Terveim szerint az újságot a határon túli magyar gyerekek ingyen fogják
megkapni 400-500 példányban havonta. Ehhez még támogatókat,
jótákonysági előfizetőket keresek. Az újságot megrendelni mostantól
lehet. Nagy örömömre szolgálna, ha gyermeke, unokája vagy családtagja
számára megrendelné az újságot.
Az Élő Kenyér havonta jelenik meg, 64 oldalas, minden oldalon színes
rajzokkal és képekkel díszített színes újság (A5 méretben).
Az újság stílusába betekintést nyújtó mintalap letölthető innen:
http://zalalovo.plebania.hu/letoltesek/dokumentumok
Ugyanerről az oldalról letölthető az Élő Kenyér Megrendelő nyomtatvány
is.
Szeretettel kérem, hogy adjuk a gyermekek és fiatalok kezébe az
újságot, hogy vasárnaponként találkozhassanak Krisztussal, az Élő
Kenyérrel! Segítsünk nekik
közösen, hogy örömmel olvassák az evangéliumot és szívesen jöjjenek a
szentmisére!
Szeretettel: István atya
Információk megrendelőknek:
Megrendelő nyomtatvány letölthető innen:
http://zalalovo.plebania.hu/letoltesek/dokumentumok
A megrendeléseket e-mailben (zalalovo@gmail.com) vagy postán (8999
Zalalövő, Szabadság tér 6.) lehet elküldeni. Március 5-én kerül
nyomdába az áprilisi szám. Aki eddig elküldi rendelését, már az első
számtól kapja az újságot. Fizetni negyedévente, félévente vagy évente
lehet.
Egy szám ára: 320 Ft + 200 Ft postaköltség Magyarországra.
1 példány előfizetése 1 évre: 3600 Ft (300 Ft/db) + 2400 Ft
postaköltség = 6000 Ft.
1 példány előfizetése 2011 április-december: 2700 Ft (300 Ft/db) + 1800
Ft postaköltség = 4500 Ft.
2 és több példány esetén a postaköltség csökken. Plébániák és nagyobb
közösségek 20 példány felett 1 évre 3600 Ft áron kapják és a
postaköltséget átvállaljuk. 20 példánytól 2011. április-decemberig a 9
szám 2700 Ft és a postaköltséget átvállaljuk.
Információk jótékonysági előfizetőknek:
Kérem, hogy lehetőleg egy évre, 2011-ben 9 hónapra fizessen elő, és ne
csupán egy hónapra.
(Jótékonysági előfizetés1 évre postaköltség együtt: 6000 Ft.)
Jótékonysági előfizetés 2011 április-december: 4500 Ft.
Kérem, hogy a megrendelésnél jelezze, hogy jótékonysági előfizetés.
Átutaláskor szintén jelezze, hogy jótékonysági előfizetés.
Aki nagyobb összeget ajánl fel, adományán értelemszerűen több
gyermeknek juttatjuk el az újságot.
Fizetési lehetőségek:
On-line bankkártyás fizetés:
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az adomány gomb választása után, kérem, adja meg adatait, majd jelölje
meg az Élő Kenyér előfizetés vagy az Élő Kenyér jótékonysági előfizetés
lehetőséget.
Átutalás:
Számlatulajdonos neve és címe: Zalalövői Plébánia, H-8999 Zalalövő,
Szabadság tér 6.
Bank neve és címe: K&H Bank Zalalövői Fiók, H-8999 Zalalövő, Kossuth L.
u. 2.
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
A megjegyzés rovatban, kérem tüntesse fel: Élő Kenyér előfizetés vagy
az Élő Kenyér jótékonysági előfizetés.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. február 25. – Péntek

admin — Fri, 25 Feb 2011 06:50:13 +0000

Egy alkalommal Jézus útra kelt Kafarnaumból, és Júdea határába ment, a
Jordán túlsó partjára. Ott ismét nagy tömeg sereglett köréje, ő pedig
szokása szerint tanította őket. Akkor a farizeusok odamentek Jézushoz
és megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Próbára
akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt
nektek Mózes?” Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk
és elváljunk.”
Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a
parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az
ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és
ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem
csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.”
Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt
válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést
követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy,
házasságtörést követ el.”
Mk 10,1-12

Elmélkedés:
Farizeusok fordultak Jézushoz a válással kapcsolatban: „Szabad-e a
férjnek elbocsátania a feleségét?” Majd pedig az ószövetségi idők
legnagyobb tekintélyének számító Mózesre hivatkoznak, akinek a
törvénykönyvében az található, hogy válólevéllel elbocsátható a
feleség. Kérdésükből az tűnik ki, hogy saját álláspontjukat akarják
védelmezni a válás megengedését illetően.
Jézus a Teremtés könyvét idézi számukra, amelyben az található, hogy
Isten egymás számára, egymás boldogítására alkotta meg a férfit és a
nőt. Kettejük kapcsolata, amelyet házasságnak nevezünk, egész életre
szóló szeretetközösséget jelent. Ha megbomlik vagy végső esetben
felbomlik ez a szeretetközösség, annak az ember az oka.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Szenvedő Jézusom, Tehozzád fordulok, gyógyíts meg engem, mert nagyon
beteg vagyok. Bűnbánó szíveknek fájó keservében, Jézus, kereszted
tövében. Hullnak könnyeim, imát rebeg ajkam, szenvedő Jézusom,
könyörülj rajtam! Vérző keresztfádat szívemhez szorítom, sebzett
lábaidat, könnyemmel áztatom.

2011. február 24. – Csütörtök, Szent Mátyás apostol

admin — Thu, 24 Feb 2011 08:15:57 +0000

Jézus így tanított az utolsó vacsorán: „Amint engem szeret az Atya, úgy
szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha
megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is
megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket
azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök
ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást,
amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál,
mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha
megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé
szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak
mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul
adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak
titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok:
maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja
nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
Jn 15,9-17

Elmélkedés:
Az Apostolok Cselekedetei szentírási könyv beszámol arról, hogy Jézus
mennybemenetelét követően, de még a Szentlélek pünkösdi eljövetele
előtt a tizenegy apostol gyűlést tart, amelyen a Jézust eláruló Júdás
helyett Mátyás választják meg a testület tizenkettedik tagjává (ApCsel
1,15-26).
Mátyás tehát eredetileg nem tartozott a Jézus által választott
tizenkettő közé, de ő is a tanítványok nagyobb csoportja közé
tartozott, akik mindig Jézussal és az apostolokkal voltak (ApCsel
1,21). A leírás a választás céljaként megemlíti, hogy a megválasztott
személy feladata, hogy a többi apostollal együtt tanúskodjon Jézus
feltámadásáról. Az apostolok küldetése tehát az, hogy elmenjenek az
egész világra és hirdették Krisztus feltámadását és Evangéliumát. E
küldetés végzéséhez kapnak megerősítést az apostolok pár nap múlva,
Pünkösdkor, amikor kiárad rájuk a Szentlélek. Ettől kezdve Krisztus
barátaiként és szeretetétől indítva, s immár a Szentlélek által is
megerősítve, elindulnak, hogy hirdessék azt a szeretetet, amelyet
Mesterüktől tanultak, s amelynek véső nagy jele az Úr kereszthalála és
a feltámadása. Jézus bennünket is kiválaszt, meghív, hogy róla
tanúskodjunk a világban.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Himnusz Szent Mátyás apostol ünnepén
Mátyás, téged külön csoda
emelt a szent apostolok
áldott karába, isteni
útmutatás és rendelés.
Eltávozott az áruló,
kötélen, ágon lelt halált,
szent rangját nem becsülte meg,
sem Krisztus szent szeretetét.
Krisztus kegyelme rád maradt,
a méltatlan helyébe lépsz,
Péter szól, ám a Lélek az,
ki intéz szót és sorsvetést.
Te vállalod a küldetést,
pogányoknak hogy vidd a fényt,
Jézust hűséggel hirdeted,
majd érte ontod véred is.
Boldog tanítvány, légy velünk,
hogy mindig szíves-örömest
járjunk a Lélek útjain,
kövessük, bárhová vezet
A Háromság áldott legyen,
és adja meg, hogy általad
az égbe jussunk; boldogan
zengjük majd ott dicséretét. Ámen.

2011. február 23. - Szerda

admin — Wed, 23 Feb 2011 06:27:29 +0000

Egyszer János apostol ezekkel a szavakkal fordult Jézushoz: „Mester,
láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk.
Megtiltottuk neki, mert nem követ minket.” Jézus ezt válaszolta: „Ne
tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen
szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van.”
Mk 9,38-40

Elmélkedés:
A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy a tanítványok idegenkedve,
értetlenül szemlélik, hogy valaki a Mester nevében jót tesz, és
megtiltják neki ezt. Jézus viszont megengedi, hogy az ő nevében ne csak
tanítványi körének tagjai, hanem mások is jót tegyenek. Miként az
őskeresztény időkben az apostolok azon fáradoztak, hogy
igehirdetésükkel megismertessék Jézus nevét, s nem féltek attól sem,
hogy az Úr nevéért szenvedésben fognak részesülni, ugyanúgy nekünk is
keresztény életünk jó példájával Jézus nevének kell dicsőséget
szereznünk. Az ő nevében cselekedni azt jelenti, hogy üdvösség művének
megvalósulását szolgáljuk a világban. Nevének megvallása, a hozzá való
ragaszkodás és hűség azt jelzi, hogy hozzá tartozunk és az üdvösség
elnyerésére törekszünk.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, segíts, hogy helyesen tudjam beosztani az időmet! Add, hogy
biztosan érezzem, mely ügyem nem tűr halasztást! Segíts, hogy mindig
időt találjak a szellemi, lelki feltöltődésre is! Kérlek, segíts, hogy
minden esetben a lehető legjobban készülhessek föl az éppen előttem
álló feladatra! Add meg, Uram, a kegyelmet, hogy akivel csak
találkozom, arra úgy tudjak odafigyelni, és úgy tudjak neki segíteni,
mintha Téged; hallgatnálak, és Neked segítenék!

2011. február 22. – Kedd, Szent Péter apostol székfoglalása

admin — Tue, 22 Feb 2011 06:27:41 +0000

Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért,
megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”
Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek,
mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”
Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter
válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt
mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér
nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom
neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a
pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának
kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit
feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”
Mk 16,13-19

Elmélkedés:
Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepe az Egyház egységét jeleníti
meg. Annak az Egyháznak az egységét, amelyet maga Jézus Krisztus
alapított, s amelynek vezetését elsőként Péter apostolra bízta. Péter
és az ő utódai, a római pápák mindenkor Krisztusnak, a Jó Pásztornak a
példája szerint vezették Isten rájuk bízott nyáját, mindenkor arra
törekedve, hogy megőrizzék Isten népének egységét.
A történelem folyamán az Egyház számára talán a szakadások, az egység
sérülése jelentették a legfájdalmasabb sebeket. De talán éppen a
hitbeli egységre való törekvés és a szeretetbeli egység megvalósulása
lehet a leghitelesebb jel korunkban a világ számára, hogy Egyházunkban
felismerje azt a közösséget, amelyet napjainkban is maga Krisztus
éltet.
Ez a Krisztusra alapozott belső egység valóban hitelessé teszi az
Evangélium hirdetését, amely Krisztus földi helytartójának, a pápának,
a vele egységben lévő püspököknek és az ő munkatársainak, a papoknak és
a szerzeteseknek, valamint a világi híveknek is feladata.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Istenünk! Sokszor érezzük, hogy magunkra maradtunk. Reményeink
szertefoszlottak, értelmetlennek látjuk, hogy tovább menjünk az úton.
Kérünk, Urunk, erősíts ma is minket, hívj magadhoz mindannyiunkat.
Bárcsak Péterrel együtt válaszolhatnánk: Igen, uram, tudod, hogy
szeretlek. Bátoríts bennünket, hogy a Te segítségeddel éltetői
lehessünk családunknak, közösségünknek, minden embertársunknak!

2011. február 21. - Hétfő

admin — Mon, 21 Feb 2011 06:24:30 +0000

Amikor a színeváltozás hegyéről Jézus visszatért tanítványaihoz, látta,
hogy nagy tömeg tolong körülöttük, és írástudók vitatkoznak velük.
Amint az emberek észrevették Jézust, mindnyájan meglepődtek, majd elébe
siettek és üdvözölték. Jézus megkérdezte tanítványait: „Miről
vitatkoztok velük?” Valaki a tömegből így felelt neki: „Mester!
Elhoztam hozzád a fiamat. Gonosz lélek lakik benne, aki némává tette.
Valahányszor hatalmába keríti, földhöz vágja. Habzik a szája, fogait
csikorgatja és megmerevedik. Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki
belőle, de nem tudták.”
Jézus így válaszolt: „Ó, hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még
veletek? Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!” Erre
odavitték hozzá. Mihelyt a gonosz lélek meglátta Jézust, tüstént
elkezdte ide-oda rángatni a fiút, az pedig a földre zuhant, és habzó
szájjal vonaglott. Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mióta szenved ebben
a bajban?” Ő azt felelte: „Gyermekkora óta. A gonosz lélek gyakran
tűzbe és vízbe taszította, hogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, szánj
meg minket, és segíts rajtunk!” Jézus így felelt neki: „Ha valamit
tehetsz? Minden lehetséges annak, aki hisz!” Erre a fiú apja azonnal
felkiáltott: „Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!”
Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze, ezekkel a
szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: „Te néma és süket lélek!
Parancsolom neked, menj ki belőle, és soha vissza ne térj belé!” Erre
(a gonosz lélek) összevissza rángatta a fiút, és hangos kiáltással
kiment belőle. A fiú olyan lett, mint a halott. Többen meg is
jegyezték: „Meghalt!” Jézus azonban megragadta kezét, és felsegítette.
A fiú talpra állt. Amikor azután Jézus hazaérkezett, és egymás között
voltak, a tanítványok megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni a
gonosz lelket?” Jézus így felelt: „Ezt a fajtát semmi mással nem lehet
kiűzni, csak imádsággal és böjtöléssel.”
Mk 9,14-29

Elmélkedés:
A mai evangéliumi történetből is kiderül, hogy a hit mennyire fontos a
csodához. A tanítványok képtelenek meggyógyítani a gyermeket és ennek
Jézus szerint az az oka, hogy hitetlenek. Korábban már kaptak Jézustól
megbízást és képességet, hogy ördögöket űzzenek ki és sikereik is
voltak e területen. Most azonban mégsem tudnak eredményt elérni
hitetlenségük miatt. A felelősségre vonás tehát a tanítványoknak szól
elsősorban, de ugyanígy az egész nemzedéknek, amely nem hisz.
Ennek ellentétét képviseli a beteg fiú apja, aki kifejezi hitét, hogy
Jézus meg tudja gyógyítani a fiát. Úgy tűnik a történetből, hogy e
hitvallás szükséges volt a csodához, s e nélkül nem lett volna újra
egészséges a fiú. Ha mi, Jézus tanítványai teljes bizalommal és hittel
fordulunk kéréseinkkel Istenhez, akkor számíthatunk arra, hogy
megtapasztaljuk Isten jóságos közbeavatkozását.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Istenünk: Te vagy az időknek Ura. Te vagy az Úr az egész teremtett
világ felett. Életünk napjainak számát Te méred ki. Te adsz nekünk
lehetőséget, hogy amíg ebben a világban élünk, azokat a kincseket
keressük, amelyek soha el nem múlnak. Tégy minket készségessé, hogy
tekintetünket mindig az égre emeljük. Mulandó ez a föld, ez a világ:
add, hogy megértsük Igéd igazságát.

2011. február 20. - Évközi 7. vasárnap

admin — Sun, 20 Feb 2011 06:23:31 +0000

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy a
régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt
mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul
üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy
elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy
mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és
aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.
Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld
ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket,
tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért,
akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei
Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt
ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi
lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a
testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg
ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen
tökéletes a ti mennyei Atyátok!
Mt 5,38-48

Elmélkedés:
Tökéletesen szeretni
Az elmúlt vasárnapon arról elmélkedünk, hogy Jézus nem csupán tanította
apostolait és a népet, hanem isteni tekintélyével új törvényeket is
adott. Az általa hirdetett újszövetségi törvény messze felülmúlja a
régi, mózesi törvényeket, hiszen pontosan rámutat a törvények eredeti
isteni szándékára és ezt állítja a középpontba. A jézusi törvény a
szeretet parancsában foglalható össze, amely egyrészt Isten, másrészt
az embertársak felé nyilvánul meg. A szeretetnek, amelyet Jézustól
tanulunk és az ő példája szerint gyakorlunk, nincs semmiféle korlátja
vagy határa, hanem minden ember iránt meg kell nyilvánulnia bármiféle
megkülönböztetés nélkül.
A szeretetről szóló jézusi tanítás akkor éri el csúcspontját, amikor a
mi Urunk az ellenségszeretetről beszél. Azt tanácsolja egykori
tanítványainak és azt kéri tőlünk is, hogy még azokat is szeressük,
akik ellenségesen fordulnak felénk. Ne legyenek tehát korlátai a
szeretetünknek! Amikor mindezt halljuk, első pillanatban
elcsodálkozunk. Miért kellene nekünk még az ellenségeink felé is jónak
lennünk? Miért kellene nekünk jót tennünk azokkal, akik gyűlölnek és
üldöznek minket? Jézus megadja a választ ezekre az ösztönösen feltörő
és nyugtalanító kérdésekre a választ. Az Isten képére megalkotott
embernek a jóságot és a szeretetet kell sugároznia, azt a jóságot és
szeretetet, amelyet Istentől kap. Jézus rendkívül magasra teszi a
mércét számunkra: „Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a
ti mennyei Atyátok!” (Mt 5,48). Sokat kér tőlünk, de nem lehetetlent.
Ha hiszünk abban, Isten valóban a saját képére és hasonlatosságára
teremtette meg az embert, és ha hiszünk abban, hogy az isteni kegyelem
rendkívüli erőt ad nekünk, akkor elhisszük azt is, hogy képesek vagyunk
megtenni, amit kér tőlünk, képesek vagyunk még a rosszakaróinkat is
szeretnünk.
További erőt ad nekünk, ha arra gondolunk, hogy Jézus nem csupán
beszélt nekünk az ellenségszeretetről, hanem példát is adott nekünk
erre. Az utolsó vacsorát követően a Getszemáni-kertben nem szállt
szembe azokkal, akik az elfogására érkeztek és később azokkal a
katonákkal sem, akik megostorozták és a kereszt hordozására
kényszerítették, majd pedig keresztre feszítették. Isteni erejét nem
használta erőszakra. Még halála pillanatában is tudott az őt
bántalmazókért imádkozni és a megbocsátást hirdette. Isten Fia tehát
megmutatta számunkra a szeretet igazi útját. A szeretet tanulásának
útján úgy indulhatunk el, hogy Jézust követjük és az ő társai vagyunk a
keresztúton. Ezen az úton felfedezzük, hogy a szeretet lényege az
adakozás, önmagunk odaajándékozása a másik embernek. Sőt, olyan
embernek, akik nem képesek semmi jóval viszonozni jóságunkat vagy
egyáltalán nem is akarják.
Az ellenségszeretet nem az ember gyengeségéből vagy tehetetlenségéből
fakad, hanem az isteni erőből táplálkozik. Isten minden emberre úgy
tekint, mint gyermekére, még azokra is, akik önteltségükben nem hisznek
benne vagy szembeszállnak vele. A szeretet tehát isteni látásmódot
kölcsönöz nekünk és arra indít bennünk, hogy a gyűlöletet és a bosszút
űzzük ki szívünkből, és legyünk mindig készen a megbocsátásra. Miként
isten a megbocsátással új lehetőséget ad a bűnösöknek, ugyanúgy mi is
adjunk új lehetőséget a szeretet által azoknak, akikben talán
pillanatnyilag felülkerekedett a rossz. Jézus kereszthalála és
feltámadása azt jelzi, hogy Isten jósága képes legyőzni az emberi
rosszat. Minden emberi igazságtalanságot és gyűlöletet legyőzhetünk a
szeretet által.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus, bár nehezen tudom értelmemmel felfogni mindazt, amit az
ellenségszeretetről tanítasz, mégis be kell látnom, hogy ezen az úton
kell nekem is elindulnom. Szívem érzi, hogy csak a szeretettel tudom
legyőzni a rosszat. Tőled akarom megtanulni és veled együtt akarom
gyakorolni a szeretetet, amely senkit sem zár ki. Legyen bennem
nagylelkűség! Éljen bennem megbocsátás! Legyen bennem igazi szeretet!
Taníts meg engem tökéletesen szeretni!

2011. február 19. – Szombat

admin — Sat, 19 Feb 2011 06:23:10 +0000

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és
egyedül velük ment föl egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük.
Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem
képes így a ruhát kifehéríteni. Akkor megjelent nekik Illés és Mózes,
és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Jó
nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek
egyet és Illésnek egyet!” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak
ijedve. Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat
hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire
körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el
senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A
parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet
az, hogy feltámad a halottak közül. Azután megkérdezték tőle: „Miért
mondják az írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?” Ezt
válaszolta: „Igen, előbb eljön Illés és mindent helyreállít. De az is
meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben
lesz része. Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük
szerint bántak vele, ahogy előre megírták róla.”
Mk 9,2-13

Elmélkedés:
Az elmúlt napok evangéliumaiban láttuk, hogy az apostolok számára
mennyire érthetetlen volt Jézusnak az a kijelentése, hogy a messiásnak
szenvedni kell és meg fog halni. E jövendölés bizonyára kissé
megrendítette őket a hitükben. A szenvedést és a halált ugyanis úgy
értékelhették, hogy Jézus küldetése kudarcba fog fulladni, s emiatt
csüggedés vehetett erőt rajtuk.
A színeváltozás hegyén most Jézus megmutatja, hogy mi fog következni a
halála után. Bepillantást enged egy rövid időre a mennyországba a három
apostolnak. Az Atya tesz Jézus mellett tanúságot, amely megerősíti a
kiválasztottakat abban a hitben, hogy az isteni üdvözítő terv, amelynek
része a Jézus halála is, meg fog valósulni. A hegyen Jézus megmutatja
isteni dicsőségét, amely aztán feltámadásában szintén megmutatkozik
majd húsvét hajnalán.
Minden ember útja bizonyos áldozatokon és szenvedéseken keresztül vezet
a dicsőséges feltámadásra.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Istenünk, köszönjük, hogy Jézus együtt akar lenni velünk is, miként
Simon Péter bárkájába. Istenünk, Te tudod, mennyit fáradozunk, milyen
kudarcokat élünk meg. Te látod mindennapi fáradozásainkat mennyire
eredménytelennek érezzük. Hozzánk is szólsz Jézus által, miként
Péterhez: vessétek ki a hálót halfogásra. Magunktól már sokszor
feladtuk volna. Add, hogy sose vonakodjunk Jézus szavának
engedelmeskedni! Add, hogy az Ő szavát követve megtapasztalhassuk az Ő
életet átalakító erejét. Add, - hogy elhagyva mindent, ami fölöslegesen
megköt minket, - szabadon követhessük Jézust!

2011. február 18. - Péntek

admin — Fri, 18 Feb 2011 06:22:16 +0000

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így
szólt hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye
föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét,
elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét,
megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is,
de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért?
Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt
az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a
szent angyalokkal.” Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a
jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten
hatalomban eljövő országát.”
Mk 8,34-9,1

Elmélkedés:
Jézusnak a mai evangéliumban mondott beszédét akkor értjük meg, ha
figyelembe vesszük, hogy közvetlenül szenvedésének megjövendölése után
mondta ezeket. Saját sorsa után arról beszél, hogy milyen sors vár
tanítványaira és mindazokra, akik követik őt. A Krisztus-követő emberek
számára is kereszthordozást jelent az élet, amelynek végső célja az
örök élet elnyerése. Hiába teszünk bármit, ha az nem a Jézus iránti
hűségünkből fakad és nem az üdvözölés a célja. Életünk értelmét és
célját Krisztus életében ismerhetjük fel, aki lemondott életéről, és
meghalt értünk. Vallási életünkben az elsődleges szempont mindig a
saját lelkünk üdvössége. De mégsem marad a vallásosság „magánügy”,
hiszen késznek kell lennünk arra, hogy hitünket megvalljuk a világ
előtt. E tanúságtétel lehet az egyik mércéje annak, hogy mennyire
vesszük komolyan Jézus követését és mennyire köteleztük el magunkat
mellette. Az örök élet dicsőségébe a hűségesek juthatnak el.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Te szeretsz engem a szenvedésben is! Uram, hiszek irántam való
jóságodban és szeretetedben. Biztosan tudom, hogy Te gondoskodsz rólam.
Sok kegyetlenség van a világban. De a világ minden természetes
összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem,
hogy Te vagy a világ Ura és Teremtője. Hiszem, hogy minden a Te
kezedben van, minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz
mindannyiunkat. Köszönöm, hogy Te vagy az állandó változásban az élet
nyugvópontja, amelyhez tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem
van Benned, és így a jövőm nincs a véletlenre bízva.
Kedves barátaim!
Mindannyiunk nagy örömére megjelent a Családok imakönyve. Az
aktualitást mindannyian tudjátok: most tart a Család éve. 270 oldal
tele imával a gyerekek, az édesanyák, a feleségek, az apák, a férjek, a
jegyesek, a nagyszülők és mindenki számára, aki imádkozni szeretne
családjáért, szeretteiért.
Ajánlom mindenkinek, akinek van családja! És azoknak is, akiknek lesz!
Ajánlom a szülőknek, a fiataloknak, az idősebbeknek, a hitoktatóknak és
papoknak is!
Megrendelhető a Szombathelyi Egyházmegye kiadójánál, a Martinus
Kiadónál az info@martinuskiado.hu címen. Ára 1200 Ft/db + 400 Ft
postaköltség Magyarországra. Küldjétek el neveteket, postacímeteket és
a kért darabszámot.
Imádkozzunk együtt a magyar családokért!
Szeretettel: István atya